Mónika Show, Joshi Bharat: visszaéltek az adatokkal

Természetesen mindenkivel aláíratnak egy nyilatkozatot, vagy egy megállapodást, az érintettek azonban ezek kapcsán is számos visszaélést tapasztaltak. Például nem hagytak kellő időt az okiratok átolvasására, de előfordult az is, hogy nem jelölték meg, milyen műsorról van szó egyáltalán. Voltak, akik utólag meg akarták tiltani a felvétel leadását, ezt azonban figyelmen kívül hagyták. Egy másik esetben, amikor a stúdióban kiderült a szereplő számára, hogy félrevezették, a forgatásról azonnal el akart menni, de nem engedték. Olyan is előfordult az egyik panaszos állítása szerint, hogy csak egy előzetes megbeszélésre hívták be, amelyről, mint utóbb kiderült, felvétel is készült. A beszélgetés leadásához nem járult hozzá, ennek ellenére az mégis műsorba került. Arra is volt példa az egyik szereplő állítása szerint, hogy megígérték neki, hogy kitakarják az arcát, ezzel a feltétellel írta alá a szerződést, amelyből másolatot nem kapott. Később a stúdióban közölték vele, hogy nem takarják ki az arcát, de akkor már nem vonhatta vissza hozzájárulását, hiszen a másfél millió forintos kötbérrel riogatták.

 

A magánszféra sérelme is jogsértés

Az adatvédelmi biztos alkotmánybírósági döntéseken alapuló álláspontja szerint a személyes adatok tisztességes kezelése magában foglalja az érintett önrendelkezési jogának, illetve a magánszférájának, emberi méltóságának a tiszteletben tartását is. Magyarul senki sem válhat kiszolgáltatottá sem az adatkezelővel (jelen esetben a műsorkészítőkkel), sem másokkal szemben. Kifogásolta a biztos a szereplőkkel aláíratott nyilatkozatnak, illetve megállapodásnak azt a kitételét, amely a felvételek korlátozás nélküli, illetve korlátozástól független felhasználására vonatkozott, még akkor is, ha az érintettek mindezt elfogadták. Éppen ezért, illetve az ilyen típusú műsorok jellegéből eredő váratlan helyzetek miatt arra hívta fel a műsorkészítők figyelmét, hogy a szereplők hozzájárulását ne a felvétel előtt, hanem a felvétel után szerezzék be. Ha pedig az előzetesen egyeztetett feltételektől eltérnének, akkor lehetővé kell tenni azt is, hogy a hozzájárulás bármikor visszavonható vagy megtagadható legyen.

Félrevezető tájékoztatás

A szerepléssel, azaz a felvétel leadásával kapcsolatos hozzájárulás csak akkor lehet jogszerű a fentieken túl, ha az érintetteket előzetesen megfelelően tájékoztatják. Ha a szereplők a megállapodás aláírásáig nem is tudják, hogy milyen műsorban fognak szerepelni, illetve különböző megtévesztő módszereket alkalmaznak a becsalogatásukhoz, akkor mindez megkérdőjelezi a megfelelő, tisztességes tájékoztatás megtörténtét. Az adatvédelmi biztos ezzel kapcsolatban azt is kiemelte, hogy a vizsgálata szerint a szereplőcsalogatás kapcsán nem hanyag eljárásról, azaz felületes tájékoztatásról, hanem tudatosan, rosszhiszeműen folytatott gyakorlatról számoltak be egymástól függetlenül a panaszosok. A felvételek lejátszására vonatkozó hozzájárulás önkéntessége is sérül akkor, ha pszichikai, érzelmi ráhatás alatt írják alá az okiratokat a szereplők. Az adatvédelmi biztos kifogásolta továbbá azt is, hogy a hozzájárulás nem lehet visszavonhatatlan, még akkor sem, ha ilyen esetre kötbért tartalmaz az aláírt szerződés. A műsorokban előálló váratlan helyzetek kizárják a szereplők megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését is. Előírta, hogy már az első kapcsolatfelvétel alkalmával be kell avatni a jelölteket a műsorkészítés és az adatkezelés minden lényeges körülményébe. Tájékoztatást kell adni a műsor jellegéről (azaz arról, hogy hagyományos beszélgetésről vagy kibeszélő show-ról van szó), és ennek megfelelően annak a címét, vagy a beszélgetőpartnerek és a műsorvezető nevét, illetve a műsor témáját is meg kell adni.